A táplálékunkban található zsírok szerepe más és más. Egyes zsírok energiát szolgáltatnak,
míg mások a sejthártyáink felépítésben kulcsszereplők, szabályozzák immun rendszerünk működést. Ez utóbbiak a hosszú szénláncú, egyszeresen telítettlen omega9 és a többszörösen telitettlen omega3, omega6 zsírsavak.
Testünk nem képes ezeket a zsírsavakat előállítani, kizárólag külső forrásból fedezhetjük szükségletünket, ezért nevezzük esszenciális zsírsavaknak őket.
Ich habe die omega3 zsírsavak építőelemei minden sejthártyának, meghatározzák azok
áteresztőképességét, rugalmasságát. Fehérjékkel alkotott bonyolult molekuláik az
idegrendszer, a szem ideghártya egészséges fejlődéséhez, működéséhez alapvető jelentősségű.
Az omega3 zsírsavak biztosítják a vörösvértestek rugalmasságát, a megfelelő kapilláris
keringést, az érbelhártya egészséges működését.
Ich habe die omega6 zsírsavak az eikozanoidok előfutárai, A belőlük képződő
prosztglandinok, prosztaciklinek, tromboxán, leukotriének felelősek a gyulladás
szöveti mechanizmusáért. Ha folyamatosan, nagy mennyiségben vannak jelen a
szervezetben, krónikus gyulladás alakul ki. Megfelelő mennyiségű omega-3 zsírsav jelenlétével
testünk képes megfékezni, helyes mederbe terelni a krónikus gyulladást, mely minden
civilizációs megbetegedés közös tényezője!
Mi az omega3 index és mi a jelentősége?
A vörösvértestek membránjában a DHA és EPA %-os aránya az összes zsírsavakhoz
képest. Az egészséges szint: 8% vagy efölötti érték. Minél magasabb az omega3 index, annál
nagyobb a védettség egy hirtelen szív-érrendszeri katasztrófával szemben.
A Mayo Clinic Proceeding (orvosi folyóirat) 2017. januári számában jelent meg annak
a 34 klinikai vizsgálatnak a metaanalízise (900 ezer személy bevonásával), amely megerősítette, hogy az omega3 rendszeres fogyasztása jótékony hatást gyakorol a szívérrendszeri
betegségek csökkentése terén.
Azoknál a személyeknél, akik rendszeresen fogyasztottak omega3 zsírokat
(DHA-t, EPA-t), 6-18 %-kal csökkent a koszorúér betegséggel összefüggő halálos és nem halálos események előfordulása. A legmarkánsabb összefüggést a hirtelen szívhalálozással kapcsolatosan találták a kutatók. 47%-kal csökkent a hirtelen szív eredetű halálozási arány azok között, akik rendszeresen fogyasztottak omega3 zsírsavakat.
A másik jelentős adat az omega6/omega3 arány, melynek meghatározásával a krónikus gyulladásról, sejtkárosodás mértékéről nyerhetünk információt.
Testünkben ugyanannyi omega6 és omega3 zsírsavszint lenne az ideális. Ez az érték hazánkban jellemzően 40-60:1, de nem ritka a 80:1 vagy ennél magasabb arány.
Mindez a silány, egészségtelen étkezésnek a főként telített zsírokban, omega6 zsírokat tartalmazó, feldolgozott élelmiszerek és mellette a cukrok
fogyasztásának a következménye. Magyarország a napi 77 mg omega3 bevitellel sereghajtó a
világban, ennek következtében viszont élen jár a szívinfarktus, stroke előfordulásban. 10 évvel rövidebb életet élünk, mint a sok omega3 -at fogyasztó izlandiak, japánok.
Mennyi omega3 zsírsavat fogyasszunk?
Egészségmegőrzésre napi 2000 milligramm ajánlott. Szív és érrendszeri, ízületi problémák, veseműködési zavarok esetén nagyobb adag szükséges.
Az omega3 pótlására tengeri halak, rákok, olajos magvak, algák fogyasztása javasolt.
Sokan idegenkednek fogyasztásuktól, mert vagy nem szeretik a halat, vagy tartanak a
szennyeződésektől, melyeket a halak életük során begyűjtenek. Az omega3 készítményekkel
kapcsolatban is jogos elvárás a halak eredetére, halászatra (MSC) és az előállításra vonatkozó minőségi tanúsítványok megléte, az alacsony TOTOX érték, ami az oxidált, avas zsírok, toxikus anyagok szintjét fejezi ki. Az alacsony oxidációs értékű omega3 fogyasztásnak van a legkedvezőbb hatása egészségünkre. (2011. Rubin jelentés)
Fogyasszon a norvég sarkvidéki tőkehalakból származó, tiszta folyékony omega3 halolajat vagy
a vegán omega3 készítményt.
Összeállította:Dr. József Erika