1981-ben fogalmaz\u00f3dott meg el\u0151sz\u00f6r az a gondolat, amit 2006-ban igazoltak a tud\u00f3sok, hogy az influenza gyakoris\u00e1g\u00e1nak megugr\u00e1sa \u00f6sszef\u00fcgghet a t\u00e9lv\u00e9gi-koratavaszi h\u00f3napok alacsony UV sug\u00e1rz\u00e1s\u00e1val \u00e9s a D-Vitamin hi\u00e1ny\u00e1val. Ny\u00e1ron er\u0151s az UV sug\u00e1rz\u00e1s, ekkor elegend\u0151 D-vitamin k\u00e9pz\u0151dik a b\u0151r\u00fcnkben, \u0151sszel lecs\u00f6kken az UV sug\u00e1rz\u00e1s \u00e9s a D-vitamin k\u00e9pz\u0151d\u00e9s meg\u00e1ll. D- vitamin hi\u00e1nyos \u00e1llapotban az influenza \u00e9s m\u00e1s l\u00e9g\u00fati v\u00edrusfert\u0151z\u00e9sek is k\u00f6nnyebben megbeteg\u00edtenek \u00e9s sokkal gyakoribbak a bakteri\u00e1lis fel\u00fclfert\u0151z\u00e9sek, sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyek, mint pl. a t\u00fcd\u0151gyullad\u00e1s. Fentieket bizony\u00edtja az is, hogy a komplik\u00e1ci\u00f3k sokkal gyakrabban s\u00fajtj\u00e1k az id\u0151sebbeket \u00e9s a v\u00e1rand\u00f3s n\u0151ket. A sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyek, a magasabb hal\u00e1loz\u00e1si mutat\u00f3k h\u00e1tter\u00e9ben a m\u00e1ra m\u00e1r ismer\u0151s kifejez\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt citokinvihar \u00e1ll. A citokinek a feh\u00e9rv\u00e9rsejtekb\u0151l, a fal\u00f3sejtekb\u0151l ki\u00e1raml\u00f3, a szervezet gyullad\u00e1sos v\u00e1laszreakci\u00f3j\u00e1\u00e9rt felel\u0151s k\u00e9miai anyagok, medi\u00e1torok. Amikor ezek hirtelen, nagy mennyis\u00e9gben szabadulnak ki, \u00f3ri\u00e1si sz\u00f6vet-, szervk\u00e1rosod\u00e1st okoznak. Ez magyar\u00e1zza a spanyol influenza \u00e9s a mostani v\u00edrus fert\u0151z\u00e9sek nagy ar\u00e1ny\u00fa hal\u00e1loz\u00e1si mutat\u00f3it. A magyar lakoss\u00e1g 95 %-a a tavaszi h\u00f3napokra D -vitamin hi\u00e1nyos \u00e1llapotba ker\u00fcl, ez\u00e9rt n\u0151 a l\u00e9g\u00fati fert\u0151z\u00e9sek sz\u00e1ma a sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyeikkel egy\u00fctt ebben az id\u0151szakban.<\/p>\n\n\n\n
Tavasszal szervezet\u00fcnknek m\u00e1s kih\u00edv\u00e1sokkal is szembe kell n\u00e9znie. Kevesebb friss z\u00f6lds\u00e9get, gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t fogyasztunk, szervezet\u00fcnknek hi\u00e1nyzik a benn\u00fck l\u00e9v\u0151 \u00e1sv\u00e1nyi anyagok, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a cink, a vas, a magn\u00e9zium, ut\u00f3bbi n\u00e9lk\u00fcl a D-vitamin nem is akt\u00edv. Hi\u00e1nyoznak szervezet\u00fcnkb\u0151l a v\u00edzben old\u00f3d\u00f3 C-, B-vitaminok, az antioxid\u00e1nsok. Kevesebbet tudunk mozogni, hi\u00e1nyzik a friss leveg\u0151. Tet\u00e9zi ezt a f\u00e9lelem, stressz rombol\u00f3 hat\u00e1sa.<\/p>\n\n\n\n
Mi tegy\u00fcnk, ha \u00e9szlelj\u00fck tavaszi f\u00e1radts\u00e1g jeleit?<\/strong><\/p>\n\n\n\n El\u0151sz\u00f6r is egy\u00fcnk friss, \u00e9l\u0151 \u00e9teleket, cs\u00edr\u00e1ztassunk magokat vagy vegy\u00fcnk cs\u00edr\u00e1kat, lenmag, brokkoli, babcs\u00edr\u00e1kat pl.! Fogyasszunk naponta z\u00f6ld leveles sal\u00e1t\u00e1t, citrus f\u00e9l\u00e9ket, ferment\u00e1lt \u00e9teleket, savany\u00fa k\u00e1poszt\u00e1t. Nem \u00e1rt a b\u00f6jt\u00f6l\u00e9s sem a neh\u00e9z t\u00e9li \u00e9telek ut\u00e1n. Menj\u00fcnk ki a szabad leveg\u0151re, f\u0151leg, ha s\u00fct a nap \u00e9s l\u00e9legezz\u00fcnk m\u00e9lyeket tudatosan!<\/strong><\/p>\n\n\n\n Hogyan seg\u00edt nek\u00fcnk a v\u00edrus elleni k\u00fczdelemben a D-vitamin?<\/strong><\/p>\n\n\n\n A D3-vitamin hat\u00e1s\u00e1ra cs\u00f6kken a fal\u00f3sejtek citokin kibocs\u00e1t\u00e1sa \u00e9s vele egyid\u0151ben megn\u00f6vekszik bakt\u00e9rium ellenes feh\u00e9rje (AMP) termel\u0151d\u00e9se, amit egy bels\u0151 un. endog\u00e9n antibiotikumnak neveznek. Ezek a feh\u00e9rj\u00e9k k\u00f6zvetlen\u00fcl roncsolj\u00e1k a bakt\u00e9riumokat (m\u00e9g a TBC bakt\u00e9riumokat is!) \u00e9s az influenzav\u00edrusokat. A D3-vitamin hat\u00e9kony term\u00e9szetes fegyver a l\u00e9g\u00fati v\u00edrusfert\u0151z\u00e9sek lek\u00fczd\u00e9s\u00e9ben. A D3-vitamin p\u00f3tl\u00e1sa a civiliz\u00e1ci\u00f3s betegs\u00e9gek megel\u0151z\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l is rendk\u00edv\u00fcl fontos.<\/p>\n\n\n\n Milyen adagra van sz\u00fcks\u00e9g?<\/strong><\/p>\n\n\n\n Feln\u0151ttek napi D3-vitamin sz\u00fcks\u00e9glete:1500-2000 NE, t\u00fals\u00falyosnak dupla adagra van sz\u00fcks\u00e9ge. A napi sz\u00fcks\u00e9glet t\u00f6red\u00e9k\u00e9t tudjuk fedezni t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1ssal, ez\u00e9rt kell p\u00f3tl\u00e1s\u00e1r\u00f3l gondoskodni. A neh\u00e9zf\u00e9mek (\u00f3lom, kadmium), \u00e9s bizonyos gy\u00f3gyszerek, a doh\u00e1nyz\u00e1s, alkoholfogyaszt\u00e1s megn\u00f6velik a D3-vitamin sz\u00fcks\u00e9gletet. V\u00e9rszintje m\u00e9rhet\u0151. A legal\u00e1bb 75 nmol\/l \u00e9rt\u00e9k megfelel\u0151 ell\u00e1totts\u00e1gra utal. A biztons\u00e1ggal bevihet\u0151 egyszeri adagot 50 000 NE-ben hat\u00e1rozt\u00e1k meg.<\/p>\n\n\n\n