Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek a vezető halálokok, melyeknek alapja a verőerek belső felszínét alkotó érbelhártya krónikus gyulladása és a következtében kialakuló érelmeszesedésnek (atherosclerosis) nevezett kórfolyamat. E kórkép megelőzése és kezelése érdekében a kutatók nagy hangsúlyt fektettek annak tisztázására, hogy milyen szerepet játszanak a szabadgyökök által okozott lipid-oxidáció az érelmeszesedés kórfolyamatában és befolyásolható-e folyamat antioxidánsokkal?
Mik is azok a szabadgyökök? Mi a jelentőségük?
Szabadgyöknek nevezzük az olyan atomot, molekularészletet, amely párosítatlan elektront tartalmaz.
Ilyen formában instabil, rövid életű, mert gyorsan reagál a környezetében található más atomokkal, molekulákkal. Miközben a szabadgyökök elektront szereznek, maguk is megsemmisülnek, ezért is nevezik a leírásokban ,,kamikáze-molekuláknak”. Romboló hatásuk hasonló a rozsdásodáshoz, avasodáshoz lehet hasonlítani.
A környezeti ártalmak, a rossz minőségű ételek, stressz, az intenzív sport, fizikai munka is fokozza a testünkben a szabadgyökök képződését.
Barátaink vagy ellenségeink a szabadgyökök?
Életfolyamataink (sejtlégzés, energiatermelés) során állandóan termelődnek toxikus anyagok a szervezetünkben, köztük reaktív oxigén gyökök is. Ezek agresszív szabadgyökök és különösen a sejthártyáinkat alkotó zsírokat oxidálják, s a láncreakció más sejtalkotó fehérjéinkben, és örökítő anyagunkban is károsodást idéznek elő. Végső soron a sejtek elfajulását, idő előtti öregedését, a sejtek elhalását okozzák.
Szervezetünkben az antioxidáns enzimek képezik az első és legerősebb védelmi vonalat az oxidációs folyamatokkal szemben. Az antioxidáns rendszerünk azonban nem a szabadgyökök teljes kiiktatására, hanem egyensúly fenntartására törekszik. Amikor ez az egyensúly az oxidánsok felé billen, akkor alakul ki az oxidatív stressznek nevezett állapot, mellyel több mint 100 betegség – köztük az érelmeszesedés, a cukorbaj, rák, Alzheimer kór – hozható összefüggésbe.
Nem minden szabadgyök káros. Egyes fajtái az immunrendszer működésében jelző funkciót töltenek be, mások közvetlenül részt vesznek a kórokozók elleni harcban. A hasznos szabadgyökök semlegesítése a védekezési mechanizmusaink gyengüléséhez, betegségekhez vezethetnek.
Azokat a vegyületeket, amelyek a szabadgyökök ellen hatnak, antioxidánsoknak nevezzük.
Az antioxidánsok túlzott mennyiségű fogyasztása azonban legalább annyira káros, mint a hiányuk, ugyanis zavar támad az immunrendszerünk normál működésében. Az antioxidáns molekula működése közben maga is támadó molekulává válhat, ami a szabadgyök reakciókat tovább gerjesztheti.
Létezik-e olyan antioxidáns, amely képes megkülönböztetni egymástól a ,,jó és rossz fiúkat”?
Elsőként japán és kínai tudósok arról számoltak be arról, hogy a molekuláris hidrogén kedvező hatással van az olyan kórfolyamatokra, amelyek a szabadgyökök károsító hatásával függenek össze. A kutatások során kiderült, hogy a molekuláris, azaz kétatomos hidrogén egy szelektív antioxidáns. A sejtkárosító szabadgyököket egy az egyben semlegesíti, míg az immunrendszer normál működéséhez szükséges szabadgyökök működését nem gátolja. Azt is bizonyították, hogy az antioxidáns enzimek termelődését is beindítja, (indirekt antioxidáns hatás), továbbá fékezi a gyulladásos folyamatokat, védelmezi a sejteket az elfajulástól. Használata biztonságos, nagy adagban sem okoz mellékhatásokat, nincs ismert toxikus hatása. Több mint 300 eredeti közlemény olvasható a MEDLINE adatbázisában a molekuláris hidrogénnel kapcsolatosan.
A friss zöldségekben, gyümölcsökben és omega3 zsírsavakban gazdag étrend rendszeres testmozgással kiegészítve bizonyítottan kedvező hatással van a szív- és keringési betegségek kockázatának csökkentésére. A molekuláris hidrogén új távlatokat nyit az eddig gyógyíthatatlannak nevezett civilizációs betegségek megoldásában. Dr. József Erika www.healthandyouth.hu
© 2025. Minden jog fenntartva.
