PONTOSAN MI IS AZ A SZABADGYÖK?
Szabadgyöknek nevezzük az olyan atomot, molekularészletet, amely párosítatlan elektront tartalmaz. Az ilyen atom, molekula instabil, rövid életű, mert rendkívül gyorsan reakcióba lép a környezetében található más atomokkal, molekulákkal. A reaktív szabadgyökök miközben elektront szereznek, maguk is megsemmisülnek, ezért is nevezik a leírásokban ,,kamikáze- molekuláknak”. Ez a kamikáze akció testünkben betegségeket és korai öregedést okoz. Romboló hatásukat leginkább a rozsdásodáshoz, avasodáshoz lehet hasonlítani. Több mint 100 betegség – köztük az érelmeszesedés, cukorbaj, rák, Alzheimer kór – hozható összefüggésbe a szabadgyökök túlzott jelenlétével. A stressz, az alvászavar, a gyulladás jelentősen fokozza termelődésüket. A környezeti ártalmak, különösen a rossz minőségű ételek, de még a kimerítő sport, fizikai munka is fokozza a szabadgyök terhelést.
Életfolyamataink során folyamatosan termelődnek toxikus anyagok a szervezetünkben. Idesorolhatók pl. a reaktív oxigén gyökök, melyek oxidációs láncreakciót indítanak el és ezzel károsítják sejtalkotó makromolekuláinkat. A szabadgyökök működési zavarokat, végső soron a sejtek elfajulását, idő előtti öregedését, a sejtek elhalását okozza. Szervezetünkben az antioxidáns enzimek (haemoxigenáz1, SOD, kataláz, peroxidáz) képezik az első és legerősebb védelmi vonalat az oxidációs folyamatokkal szemben. Antioxidáns rendszerünk azonban nem a szabadgyökök teljes kiiktatására, hanem pro- és antioxidáns egyensúly fenntartására törekszik. Amikor ez az egyensúly a prooxidánsok felé billen, akkor szervezetünkben kialakul az oxidatív stressz.
Ez az állapot testünk egyik fő ellensége, öregedési folyamataink és a krónikus, civilizációs betegségeink egyik meghatározó tényezője.
Jó tudni azonban, hogy nem minden szabadgyök káros. Egyes fajtái az immunrendszer számára hasznosak, jelző funkciót töltenek be, mások pl. a hidrogénperoxid közvetlenül részt vesznek a kórokozók elleni küzdelemben. A hasznos szabadgyökök semlegesítése az immunrendszerünk ,,kialvásához” vezet, azaz védekezési mechanizmusaink gyengüléséhez, betegségek kialakulásához vezethet.
Mindazokat a vegyületeket, amelyek a szabadgyökök ellen hatnak, összefoglalóan antioxidánsoknak nevezzük.
A molekuláris hidrogén az egyetlen ismert szelektív antioxidáns. Ez azt jelenti, hogy csak a sejtkárosító szabadgyökökkel lép reakcióba, míg az immunrendszer normál működéséhez szükséges szabadgyökök működését nem gátolja.
(Érdekességképpen ezek a sejtkárosító szabadgyök félék, nevezzük őket ,,rossz fiúknak”:
a peroxinitrit, képlete: ONOO¯
hidoxilgyök képlete: OH
A ,,jó fiúk”, tehát a hasznos szabadgyökök pedig:
a szuperoxid O2,
a nitrogénmonoxid NO
és a hidrogénperoxid H2O2. )
Érdemes odafigyelni az antioxidánsok optimális mennyiségben történő fogyasztására. Túlzott mennyiségű fogyasztásuk legalább annyira káros, mint a hiányuk, ugyanis zavart okozhat az immunrendszerünk normál működésében.
Plusz érvek a molekuláris hidrogén alkalmazása mellett:
Hatása gyorsan kialakul, adagolását személyre szabottan lehet alakítani és alkalmazása biztonságos.